Az autogén tréning napjaink egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben alkalmazott relaxációs módszere. Hatását számos tudomány kutatás bizonyítja, illetve egyike az orvosi szempontból legjobban megalapozott módszereknek. De kinek és milyen esetekben ajánlott az autogén tréning? Miben lehet a segítségünkre és hogyan sajátíthatjuk el? Áttekintő bejegyzésünk ezekre a kérdésekre is igyekszik választ adni.
Az autogén tréning története egészen az 1900-as évek elejéig nyúlik vissza. Johannes Heinrich Schultz, német pszichiáter ezidőben foglalkozott mélyrehatóbban a hipnózis területén végzett kutatásokkal, melyek tulajdonképpen megteremtették az alapot az autogén tréning módszerének kidolgozásához.
Schultz 1926. március 3-án a Berlini Orvosi Társaságban tartott előadásában hozta először nyilvánosságra új módszerét, majd 1932-ben jelentette meg könyvének első kiadását a “Az autogén tréning – koncentratív önellazítás” címmel, amely 1979-ig 17 kiadásban jelent meg. A könyv címe egyben a módszer lényegét is magában foglalja: saját erőből merítő, saját aktivitást felhasználó, rendszeresen, tréningszerűen végzett gyakorlat, mely során belső koncentrációval és önmagunkra irányuló passzív figyelemmel létrehozzuk a pszichés és testi-lelki ellazultságot.
Az autogén tréning módszer segítségével csillapíthatjuk a stressz hatásait, azáltal, hogy autonóm idegrendszerünket megtanítjuk ellazítani. Ahogy az előbbiekben kiemeltük, az autogén tréning a „passzív koncentráció” fogalmára épül, tehát azáltal próbáljuk meg elérni az ellazultságot, illetve az ellazulás során megfogalmazott célunkat, hogy azon nem dolgozunk aktívan, csupán hagyjuk, hogy az érzések megtörténjenek velünk. Rendszeres gyakorlással a testi és pszichés működésünket az aktuális céljainknak megfelelően képesek leszünk szabályozni azt.
Az autogén tréning mindennapjainkba való beépítése hozzájárul életminőségünk és közérzetünk javulásához egyaránt, illetve pszichés energiát szabadít fel a stresszel való megküzdéshez, a konfliktusok hatékony megoldásához, feldolgozásához. Gyakorlása által rövidebb idő alatt mélyebben és nyugodtabban pihenhetünk, nő a fizikai tűrőképességünk és a pszichés feszültségtűrésünk, fokozódik a koncentrációnk és teljesítményünk és fejlődik az önismeretünk. Mindezek mellett számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a fejfájás, migrén, fogfájás, hasfájás és egyéb pszichoszomatikus betegségek tüneteinek enyhüléséhez is segítség lehet az autogén tréning.
Kinek és milyen esetekben ajánlott az autogén tréning?
Az autogén tréninget rendszeres gyakorlás és kellő elköteleződés mellett bárki elsajátíthatja, ezt követően pedig önállóan is végezheti.
A módszer elsajátítása leginkább azoknak ajánlott, akik mindennapi életükben leterheltek, úgy érzik, hogy számos stresszhatás éri őket a hétköznapok során, s az ezekkel való megküzdéshez energiájuk kevésnek bizonyul, feltöltődésre vágynak.
Az autogén tréning tanulási folyamata
A tanulási folyamat során átadásra kerül az autogén tréning technikája, mely közös feldolgozással, illetve egyéni gyakorlásokkal egészül ki. A folyamattal haladva megtapasztaljuk, hogy a gyakorlatok szorosan összekapcsolódnak a lelki életünkkel, így a felbukkanó érzések, gondolatok és élmények mentén egy önismereti munka is megkezdődik. Az asszociációk és analógiák segítségével közelebb kerülünk lelki működésünk mélyebb megismeréséhez.
A módszer elsajátításához 10-15 alkalom szükséges, melyek általában heti, esetleg kétheti rendszerességgel valósulnak meg. A folyamatot minden esetben egy első interjú előzi meg, mely során az érdeklődő elvárásai és céljai kerülnek megbeszélésre, illetve a módszer kapcsán felmerülő kérdések is tisztázhatóak. Az első beszélgetés segítségül szolgálhat annak eldöntésében, hogy valóban ez a módszer-e az, ami illik az érdeklődőhöz.
Forrás:
Bagdy Emőke–Koronkai Bertalan (1988): Relaxációs módszerek. Medicina Kiadó, Budapest.
Günther Krapf (1992): Az autogén tréning gyakorlata – Csoportos terápia – Szervi és szervrendszeri gyakorlatok. Springer Hungarica Kiadó, Budapest.
Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület: Autogén tréning.